Mit tehetünk a csontritkulás ellen?
Az EU 25
tagállama közül nálunk fogy a legkevesebb tejtermék. Pedig üdítőitalok és
pánikszerűen bekapkodott kalciumpótlók helyett egyszerűbb lenne tejivással és
mértékletes napozással megelőzni a csontritkulást.
160 liter a
teljes tejtermék-fogyasztás Magyarországon személyenként évente. Ez az EU
átlagában 270 liter, és az EU 25 tagállama közül ezzel a 160 literrel az utolsó
helyen állunk.
A
huszonéves fiú térde úgy recseg-ropog a lépcsőn, hogy a két szobával odébb is
hallani. Azt, hogy mi az oka, még sosem vizsgálták. Tejet szinte sosem iszik,
de naponta elfogy egy üveg abból bizonyos szénsavas barna üdítőitalból. 10-15
éve persze még az orvosi szakma is lényegesen kevesebbet tudott a csontokat
ritkító, szinte felemésztő kórról, a csontritkulásról. Azóta azonban sok minden
kiderült. Nincs, aki ne tudná, hogy elsősorban a változókor utáni nők az
elszenvedői. De újabb adatok szerint már a férfiak körében is egyre gyakoribb a
fájdalmas betegség. Mondják, a tojás héjában rejtezik a gyógymód. Mások
speciális kalciumkúrát dolgoznak ki. Mindeközben egyszerűen csak tejet kéne
inni napi egy-két bögrével.
A
Ferencvárosi Osteoporosis Centrum vezetője, dr. Bors Katalin néhány adatot
mond. A feltételezések szerint körülbelül 900 ezer osteoporosisos ember él
Magyarországon, és ebből jelenleg körülbelül kétszázezer beteg fordul a centrum
hálózatához ellátásért. Egyre több beteget kezelnek, egyre magasabb színvonalon.
– Ez a
betegség egyrészről civilizációs ártalom, tehát a kevés mozgás, a helytelen
táplálkozás, az ülő foglalkozások, a helytelen életmód, ezek mind segítik a
betegség kialakulását, hiszen az életkoron kívül, ami szintén egy
rizikófaktornak tekinthető, csontritkulás 70 százalékban genetikailag
meghatározott, tehát örökletes megbetegedés. De azt, hogy milyen csúcs
csonttömeggel indulunk, az rajtunk múlik. Tehát az, hogy körülbelül 30 éves
korunkig milyen csontozatot alakítunk ki. Ilyenkor az életkornak megfelelő
fizikai terhelés nagyon fontos, az egészséges táplálkozás, a szabad levegőn
való mozgás, hiszen a D-vitamin is szükséges a csontoknak, a napfényből ezt meg
tudjuk szerezni a megfelelő kalciumbevitel, és hogyha mindezek mellett mégis veszítünk
a csonttömegünkből, akkor ez abszolut indok arra, hogy felkeressük a rendelést,
és segítséget kérjünk.
Hazánkban
hozzávetőleg másfélmillió nő és ötszázezer férfi szenved csontritkulástól.
Kevésbé ismert tény, hogy tudatos táplálkozással és természetes módon 20 éves
korig a csontok hossza, 35 éves korig pedig a csontok sűrűsége is növelhető.
Dr.Szakály
Sándor professzor a Pécsi Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet vezetője:
–Ma
kevesebben tartózkodnak a természetben, a napfényen. Óvnak is bennünket a
napfény ultraibolya-sugárzásától, és emiatt kevesebb D-vitamin képződik a
szervezetünkben. Többen ülnek a számítógép előtt is. A másik, hogy talán
megváltozott, és nem feltétlen szerencsés irányban, a táplálkozásunk. Több az
úgynevezett magasabb szinten feldogozott élelmiszer. Ez ökonomialag nagyon jó,
de ugyanakkor ezek még távolabb vannak a természetestől. Tehát számos
összetevője van annak, hogy a csontritkulás néma járványként terjed.
Magyarországon tradicionálisan, történetileg is, ma rendkívül alacsony a
tejtermékeknek a fogyasztása. Márpedig a négy alapélelmiszer- csoport közül ez
az egyetlen, amelyben pozitív a kalcium-foszfor aránya, azaz több bennük a
kalcium, mint a foszfor, azaz ez a termékcsoport lenne hivatott a többlet
foszforfelvétel kiegyenlítésére. A táplálkozás jelentőségét azért kell
hangsúlyozni, mert hiába eszik valaki csodapirulákat, a vitaminok, ásványi
anyagok, a mikrotápanyagok a maguk természetes közegében hasznosulnak a
legjobban. Azt is tapasztaljuk szomorú módon, hogy amíg korábban, a reggelihez
hozzátartozott a tejeskávé, pontosabban a kávés tej, ma az én egyetemista
diákjaim bekapnak egy szendvicset egy üdítőitallal. A tejtermék-fogyasztás
visszaszorulása mindenképpen kritikus tényező. Még egy dolog. Ha az ember sok
foszfort eszik (például ez hússal jut a szervezetünkbe), akkor ezt nagyobb
kalciumbevitellel lehet ellensúlyozni. Tehát, ha valaki sok húst eszik, de nem
eszik elég tejterméket, akkor szervezetében megbomlik az egyensúly. És nem
lehet eléggé hangsúlyozni a foszforsavat tartalmazó üdítők káros hatását.
Nálunk
évente 160 liter tejtermék fogy összesen. Az EU-ban ez a szám 270 liter, és az
EU 25-ös rangsorában ezzel az utolsó helyen állunk.
– Mi az
egészségvédő élelmiszerek sorának a kifejlesztésén dolgozunk, egyik ilyen nagy
csoport a bioaktív kalciummal, tehát felszívódásban beépülő kalciummal dúsított
tejtermékek előállítása, ezeknek itt most nem mondhatom el a nevét. Másik
oldalról pedig rendkívül átfogó nemzetközi kutatás folyt le az elmúlt öt
esztendőben, döntően a Pécsi Orvostudományi Egyetemmel közösen, az úgynevezett
probiotikus tejtermékek kifejlesztésére és ezek humánélettani hatásainak a
lemérésére. A probiotikum alatt a humánbarát bélbaktériumokat kell érteni,
márpedig a vastagbelünkben van a konyhánk, és ebben a konyhában dől el az
egészségünk, és egyáltalán nem közömbös, hogy ott milyen baktériumok vannak. E
tekintetben a lakosság tájékozottsága meglehetősen szerény, és az ipar feladata
lenne elsődlegesen meg a táplálkozástudománnyal foglalkozóké, hogy ezeket az
ismereteket minél szélesebb körben eljuttassák a lakossághoz.
Nagy Emese
Forrás: Magyar Rádió On-line (www.radio.hu)
Elhangzott
2004. július 8-án
2004.
július 11., vasárnap 9:01