Mit tehetünk a csontritkulás ellen?

 

Az EU 25 tagállama közül nálunk fogy a legkevesebb tejtermék. Pedig üdítőitalok és pánikszerűen bekapkodott kalciumpótlók helyett egyszerűbb lenne tejivással és mértékletes napozással megelőzni a csontritkulást. 

 

160 liter a teljes tejtermék-fogyasztás Magyarországon személyenként évente. Ez az EU átlagában 270 liter, és az EU 25 tagállama közül ezzel a 160 literrel az utolsó helyen állunk.

A huszonéves fiú térde úgy recseg-ropog a lépcsőn, hogy a két szobával odébb is hallani. Azt, hogy mi az oka, még sosem vizsgálták. Tejet szinte sosem iszik, de naponta elfogy egy üveg abból bizonyos szénsavas barna üdítőitalból. 10-15 éve persze még az orvosi szakma is lényegesen kevesebbet tudott a csontokat ritkító, szinte felemésztő kórról, a csontritkulásról. Azóta azonban sok minden kiderült. Nincs, aki ne tudná, hogy elsősorban a változókor utáni nők az elszenvedői. De újabb adatok szerint már a férfiak körében is egyre gyakoribb a fájdalmas betegség. Mondják, a tojás héjában rejtezik a gyógymód. Mások speciális kalciumkúrát dolgoznak ki. Mindeközben egyszerűen csak tejet kéne inni napi egy-két bögrével.

 

A Ferencvárosi Osteoporosis Centrum vezetője, dr. Bors Katalin néhány adatot mond. A feltételezések szerint körülbelül 900 ezer osteoporosisos ember él Magyarországon, és ebből jelenleg körülbelül kétszázezer beteg fordul a centrum hálózatához ellátásért. Egyre több beteget kezelnek, egyre magasabb színvonalon.

 

– Ez a betegség egyrészről civilizációs ártalom, tehát a kevés mozgás, a helytelen táplálkozás, az ülő foglalkozások, a helytelen életmód, ezek mind segítik a betegség kialakulását, hiszen az életkoron kívül, ami szintén egy rizikófaktornak tekinthető, csontritkulás 70 százalékban genetikailag meghatározott, tehát örökletes megbetegedés. De azt, hogy milyen csúcs csonttömeggel indulunk, az rajtunk múlik. Tehát az, hogy körülbelül 30 éves korunkig milyen csontozatot alakítunk ki. Ilyenkor az életkornak megfelelő fizikai terhelés nagyon fontos, az egészséges táplálkozás, a szabad levegőn való mozgás, hiszen a D-vitamin is szükséges a csontoknak, a napfényből ezt meg tudjuk szerezni a megfelelő kalciumbevitel, és hogyha mindezek mellett mégis veszítünk a csonttömegünkből, akkor ez abszolut indok arra, hogy felkeressük a rendelést, és segítséget kérjünk.

 

Hazánkban hozzávetőleg másfélmillió nő és ötszázezer férfi szenved csontritkulástól. Kevésbé ismert tény, hogy tudatos táplálkozással és természetes módon 20 éves korig a csontok hossza, 35 éves korig pedig a csontok sűrűsége is növelhető.

 

Dr.Szakály Sándor professzor a Pécsi Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet vezetője:

 

–Ma kevesebben tartózkodnak a természetben, a napfényen. Óvnak is bennünket a napfény ultraibolya-sugárzásától, és emiatt kevesebb D-vitamin képződik a szervezetünkben. Többen ülnek a számítógép előtt is. A másik, hogy talán megváltozott, és nem feltétlen szerencsés irányban, a táplálkozásunk. Több az úgynevezett magasabb szinten feldogozott élelmiszer. Ez ökonomialag nagyon jó, de ugyanakkor ezek még távolabb vannak a természetestől. Tehát számos összetevője van annak, hogy a csontritkulás néma járványként terjed. Magyarországon tradicionálisan, történetileg is, ma rendkívül alacsony a tejtermékeknek a fogyasztása. Márpedig a négy alapélelmiszer- csoport közül ez az egyetlen, amelyben pozitív a kalcium-foszfor aránya, azaz több bennük a kalcium, mint a foszfor, azaz ez a termékcsoport lenne hivatott a többlet foszforfelvétel kiegyenlítésére. A táplálkozás jelentőségét azért kell hangsúlyozni, mert hiába eszik valaki csodapirulákat, a vitaminok, ásványi anyagok, a mikrotápanyagok a maguk természetes közegében hasznosulnak a legjobban. Azt is tapasztaljuk szomorú módon, hogy amíg korábban, a reggelihez hozzátartozott a tejeskávé, pontosabban a kávés tej, ma az én egyetemista diákjaim bekapnak egy szendvicset egy üdítőitallal. A tejtermék-fogyasztás visszaszorulása mindenképpen kritikus tényező. Még egy dolog. Ha az ember sok foszfort eszik (például ez hússal jut a szervezetünkbe), akkor ezt nagyobb kalciumbevitellel lehet ellensúlyozni. Tehát, ha valaki sok húst eszik, de nem eszik elég tejterméket, akkor szervezetében megbomlik az egyensúly. És nem lehet eléggé hangsúlyozni a foszforsavat tartalmazó üdítők káros hatását.

 

Nálunk évente 160 liter tejtermék fogy összesen. Az EU-ban ez a szám 270 liter, és az EU 25-ös rangsorában ezzel az utolsó helyen állunk.

 

– Mi az egészségvédő élelmiszerek sorának a kifejlesztésén dolgozunk, egyik ilyen nagy csoport a bioaktív kalciummal, tehát felszívódásban beépülő kalciummal dúsított tejtermékek előállítása, ezeknek itt most nem mondhatom el a nevét. Másik oldalról pedig rendkívül átfogó nemzetközi kutatás folyt le az elmúlt öt esztendőben, döntően a Pécsi Orvostudományi Egyetemmel közösen, az úgynevezett probiotikus tejtermékek kifejlesztésére és ezek humánélettani hatásainak a lemérésére. A probiotikum alatt a humánbarát bélbaktériumokat kell érteni, márpedig a vastagbelünkben van a konyhánk, és ebben a konyhában dől el az egészségünk, és egyáltalán nem közömbös, hogy ott milyen baktériumok vannak. E tekintetben a lakosság tájékozottsága meglehetősen szerény, és az ipar feladata lenne elsődlegesen meg a táplálkozástudománnyal foglalkozóké, hogy ezeket az ismereteket minél szélesebb körben eljuttassák a lakossághoz.

 

 

Nagy Emese

 

Forrás: Magyar Rádió On-line (www.radio.hu)

Elhangzott 2004. július 8-án

2004. július 11., vasárnap 9:01